Miskolc 2010. február

Szívriadó klub

Kocsonyafesztivál szív körül

Baghdy Emőke az egyik előadásában arról beszélt, hogy milyen furcsák is az emberek! Mennyi időt eltöltenek azzal, hogy rendezetten jelenjenek meg, mennyire odafigyelnek arra, hogy ápolt legyen a hajuk, megfelelő a ruházatuk, stb. Ugyanakkor mennyire kevéssé törődnek az egészségükkel, s még annál is kevésbé a lelkükkel. Pedig nem csak a rossz levegő, a környezetszennyezés vagy a rendszertelen táplálkozás árthat egy embernek. A mindennapi stressz, a megfelelési kényszer, a tágabb és szűkebb környezetünket sújtó konfliktusok lelki hatásaival nem törődünk. Miért? Mert erre nincs időnk; mert ez nem okoz fizikai fájdalmat, így nem fontos; mert nincs módszerünk a feldolgozásra …

Pedig a szívünk, a lelkünk, a testünk jelez! Folyamatosan üzenetet küld, ha baj van.

A Szívriadó abban segít, hogy felismerjük ezeket a jelzéseket és megismerjünk új megoldásokat. Bemutat, informál, próbára tesz – komolyan vagy játékosan, s közben észrevétlenül is elvezeti az érdeklődőket a legfontosabbhoz: figyeljünk önmagunkra, értelmezzük a jeleket, és ha kell, változtassunk! Mert a változtatás képessége és lehetősége mindannyiunknak adott! Minden ember egyedi és értékes indivídum, aki által lesz teljesebb a világ. És ezért érdemes változtatni – önmagunkon, s ha kell, a környezetünkön is.

Pszichológus

Dr. Lubinszki Mária

A "szívriadó" üzenete egy pszichológus szemszögéből mi más lehetne, mint hogy megállni egy pillanatra, fellélegezni a napi gondok alól, és feltenni magunknak a kérdést: hogy bánok magammal? Milyenek az emberi kapcsolataim? Jól érzem magam a bőrömben? Vajon mi minden fájdalmas, fölösleges terhet cipelünk szívünkben egy életen át?

Nem mindegy, hogy a mindennapok feszültségével és stresszhelyzeteivel mit kezdünk. Csak egy alternatíva van: csendben elpusztít az az élet, amit mi választottunk, vagy megtanulunk megküzdeni, és megerősödni a nehéz helyzetekben. A kontroll a mi kezünkben van.

Kardiológus

Dr. Orbán Mariann

A kardiovaszkuláris betegségek jelenleg népegészségügyi problémát jelentenek - vezető halálokot képviselnek a világban. Megelőzésük sokkal fontosabb és költséghatékonyabb, mint a már kialakult betegségek kezelése. Ezen fórum megvalósításával célunk a lehetséges betegek körében a szűrések fontosságának hangsúlyozása illetve az önmagunk felé irányuló fokozott figyelem, mely a betegséghez vezető rizikófaktotorok megelőzéséről szól. Mint pl. a dohányzás mellőzése, fizikai tréning, egészséges táplálkozás- szénhidrát háztartás rendezése, túlsúly kerülése, vérnyomás rendezése 140/90 Hgmm alá, összkoleszterin 5 mmol/l alatt tartása. Ha az átlagember tisztában van az érelmeszesedés, mint alapbetegség fogalmával, életmódváltással képes önnön egészségét pozitív irányba befolyásolni! Ehhez próbálunk közérthető módon mindenki számára segítséget nyújtani.

Mediátor

Csemáné Dr. Váradi Erika

Életünket konfliktusok sokasága hatja át. Ez természetes, hiszen egy közösség – legyen az akár egy jó baráti társaság vagy egy család – tagjai sem egyformán látják a világot, eltérő dolgokat kedvelhetnek, vagy épp aktuálisan mást tarthatnak fontosnak. És noha itt egymást szerető, az életüket önként összekötő személyekről van szó, mégis milyen sok veszekedés, vita terhel(hét)i e kapcsolatokat - nem is szólva azokról az összeütközésekről, amely másokkal való viszonyainkat jellemez(het)i. De tudjuk-e, hogy mi áll mások viselkedése mögött? Gondolkodunk-e néha társaink „fejével”? Megpróbáljuk-e a világot – és benne saját cselekedeteinket – a másik szemüvegén át látni? A válasz legtöbbször: nem. Pedig mennyi konfliktustól, szomorú vagy ideges pillanattól kímélhetnénk meg magunkat, ha jobban értenénk a mások – és sokszor a saját – cselekedeteink mozgatórugóit! És ha ismernénk azokat a technikákat vagy módszereket – például a mediációt –, melyekkel ezek a helyzetek kezelhetőek lehetnek.

Szociológus

Rózsa Edit

Előadásomban egyrészt amellett fogok érvelni, hogy a kulturális tőke nem csupán egy elvont elméleti fogalomkör. Azt kívánom bizonyítani szociológiai megközelítésben, hogy a modern társadalomban, az egyre inkább individualizálódó, elmagányosodó, bizalom nélküli, értékzavaros, merkantilista világunkban nem csupán fontos, hanem nélkülözhetetlen a kulturális tőke, a bizalom építése az egészséges, szolidaritáson, megértésen és együttműködésen alapuló társadalmi közösségek stabilizálásában, építésében, újraépítésében.

Számos példa támasztja alá, hogy a társadalomban, vagy egyes részeiben meglévő bizalom társadalmi tőkét gerjeszt. A közös értékrend, a közös erkölcsi, etikai értékrenddel rendelkező csoportosulások pedig létre tudják hozni a leghatékonyabb szervezeteket, a közösségeket.

A közösségi tér szimbolikusan is fontos kerete a helyi társadalomnak, ahol a közösség a bizalom alapjaira tud épülni, a bizalmat pedig a kultúra határozza meg

A Kocsonyafesztivál egyben gyakorlatban megvalósuló példa bemutatásából is kiderül, a kulturális tőke – Bourdieu tőkeelméletének alapján – társadalmi s gazdasági tőkévé konvertálható.

Ahogy Hanna Arend fogalmaz, az elmagányosodás az egyik legszörnyűbb érzés, ami abból fakad, hogy az ember úgy érzi, rá nincs szükség, azaz szükségtelen. Ha nincsenek meg a megértésen és bizalmon alapuló kommunikáció csatornái, ha nem veszik figyelembe a társadalom kulturális adottságait, ha figyelmen kívül hagyják az egyéni élethelyzeteket, részben azok a folyamatok következnek be, amelyeknek ma sajnos egyre többször lehetünk tanúi (l. Hanna Arend: A totalitárius diktatúra), ha bekövetkezik az értékválság, ha nincsenek igazodási pontok, a társadalmi diszharmónia és az anómia válik meghatározóvá.