„Dincă Radu Marian – Az ikonokról”
Számomra minden ikon egy imádság, az imádság pedig a vallásos élet legtisztább és ugyanakkor legemberibb aktusa. Amióta az eszemet tudom rajzolok és festek, de az ikonok és főleg az üvegre történő népi festészet iránti szenvedélyem arra serkentett, hogy olyan ikonokat fessek, amilyeneket csak a román kultúrtérben hoztak létre.
Ez a művészet, az üvegfestészeté, kétségtelenül „importált”, de az a stílus, átélés és vibrálás, mellyel a múltbéli ikonfestő alkotott, a román üvegikonokat egyedi alkotásokká teszi.
[…]
Ikonjaim tematikáját is a füzesmikolai (Nicula), az árpási (Arpaş) és különösen a kercisórai (Cârţişoara) központok ihlették. […] Megpróbálok minél kevésbé eltávolodni a XVIII. századi technikától (tojásemulziós tempera), az ihlető forrásul szolgáló minden egyes térség és korszak díszítőelemeitől és színvilágától, elsősorban ásványi alapú festékeket és természetes pigmenteket használni, melyek nagy átlátszósággal rendelkeznek és teljesen más vizuális megjelenítést biztosítanak, mint a homályosabb, intenzívebb és telítettebb modern festékek.
[…]
Számomra az ikonfestés elsősorban egy Isten által megengedett öröm és beteljesülés és ezért minden nap köszönetet mondok neki.
RADU DINCĂ”