A MEGALKUVÁS NÉLKÜLI MINŐSÉGRE VALÓ TÖREKVÉS JELLEMZI A FESZTIVÁL KULTURÁLIS ÉS GASZTRONÓMIAI KÍNÁLATÁT

2011.02.18. 00:42
A MEGALKUVÁS NÉLKÜLI MINŐSÉGRE VALÓ TÖREKVÉS JELLEMZI A FESZTIVÁL KULTURÁLIS ÉS GASZTRONÓMIAI KÍNÁLATÁT

A MEGALKUVÁS NÉLKÜLI MINŐSÉGRE VALÓ TÖREKVÉS JELLEMZI A FESZTIVÁL KULTURÁLIS ÉS GASZTRONÓMIAI KÍNÁLATÁT

Az, hogy a látogatók milyen termékekkel, szolgáltatással találkozhatnak az egyik legnagyobb hazai téli fesztiválon nem véletlenszerűen dőlt el: éppen úgy, ahogy tavaly is egy ad hoc, civilekből álló kuratórium véleményezte, pontozta, hogy a jelentkező kereskedők közül kik azok, akik kirakodhatnak, megjelenhetnek a Kocsonyafesztiválon. Ennek tagjai voltak: az Észak-Magyarország részéről Szántó Rita újságíró, az Észak-Agora levelezőfórum által Mészáros János Tibor, Benedek Piroska, az önkormányzat kulturális osztályának munkatársa, Bodnár Kata, a Zöld Kapcsolat munkatársa, Putnoki Zsuzsanna, a Borsod Online munkatársa, Csörnök Mariann, a MIKOM munkatársa, Mátyás Rudolf mesterszakács, a fesztivál kocsonyaőre, a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület, az önkormányzat kulturális ügyekben illetékes bizottsága, valamint a Kocsonyafesztivál rajongói közössége is. A város vezetőit Bodnár Krisztina a Tourinform iroda vezetője képviselte a zsűrizésben.

A civil zsűri a következő szempontok alapján választotta ki a kereskedőket: egyediség, azaz mit kínál, mennyire emelheti a fesztivál színvonalát, de számított az is, hogyan teljesítettek az előző fesztiválon. Rózsa Edit elmondta: több mint 250-en jelentkeztek, hogy valamilyen termékkel, szolgáltatással részt vennének a kocsonyafesztiválon. De 130-nál több résztvevőnek nem tudnak megjelenést biztosítani. Megalkuvás nélküli minőségre való törekvés jellemzi ebben is a fesztivált, ezért rendkívül alaposan és körültekintően járt el a kiválasztásnál, ahol az is fontos szempont volt, hogy a szolgáltató helyi-e. A város jó hírére nem csupán szlogenekben kell vigyázni, hanem tettekben is, ezért tartja nagyon fontosnak, hogy Miskolcra csak a legjobbak a legkiválóbb kínálattal, szolgáltatásokkal jöjjenek. Ezért fejlesztette ki azt a módszert, amellyel auditálni lehet a fesztiválra jelentkezőket. Hangsúlyozta: a kereskedőkkel szemben, az előállítókat preferálták, az is szempont volt, hogy helyi vállalkozás legyen, és a családi vállalkozások is elsőbbséget élvezhettek. De a kulcsszó: a minőség volt.

Azt is elmondta, hogy a civil kuratórium létrehozását azért szorgalmazza évek óta, hogy minél több civil, azon belül is a miskolciak vehessenek részt a kínálat kialakításában. Hiszen elsődleges cél, hogy a látogatók jól érezzék magukat, hogy a városlakók maguknak érezzék a fesztivált – tette hozzá. A minél több ötlet, a minél több ember bevonása a szervezésbe az egyik titka annak, hogy az esemény mára a jókedv fesztiválja lett, és 2010-ben kiváló minősítést és Turisztikai Nívódíjat is kapott – vélekedett. Ez a fesztivál a spontán együttműködésekre, a jó szándékra és a szakértelemre épül. Ez sikerének titka és ezt segítheti például a döntések társadalmasítása is, tette hozzá a fesztivál alapító tulajdonosa.

A zsűri tagok is örömmel fogadták a felkérést. Mészáros János Tibor például az Agora-levelezőfórumon azt is kiemelte: „A szervezőkről: összeszokott jó csapat, befogadók, tapasztaltak és minden idegszálukkal Miskolcért, miskolciakért és a Kocsonyafesztivál sikeréért dolgoznak.

 

 

Hozzászólok a cikkhez!

Név:

E-mail:

A képen látható karakterek:

capcha
A hozzászólást saját felelősségére írja! Ön a(z) 38.107.179.214 IP címről szól hozzá.
Még nem szóltak hozzá ehhez a cikkhez!